2 Hetem azon a gyönyörű szigeten amit úgy imádok valamint előző életem
Hát vágjunk bele a hosszú hosszú bejegyzés írásába. Szóval 19-én értem haza kedvenc szigetemről, pontosabban a Londonban található Stansted reptérről. Imádom azt a várost! Egyszerűen olyan izgalmas, hogy mindig látsz valakit vagy valamit ami magával sodor, mint egy áradat. Két csodálatos hetet töltöttem, ott rengeteg kép készült. Mikor megérkeztünk 26 órás autóút után, így néztem ki:
Tehát kómásan, borzalmasan kómásan. Ez a kompon készült, ahol kiröhögött 3 srác, bár nem volt rajtam semmi vicces. Valamint találtam egy 8MB-os Sony PS2 memóriakártyát, tehát marhára boldog vagyok, főleg, mivel nincs PS2-m, tehát nem tudok vele mit kezdeni.
Londonban egy egész hetet töltöttem a nővéremnél. Szombatra lebetegedtem, tehát még ennél is borzalmasabban néztem ki:
Viszont szombaton voltunk Rochester-ben, ahol láttuk Dickens házát, a katedrálist, sőt én még a várat is megtekinthettem, ugyan kutyafuttában mert két unokaöcsém végigrohant rajta. Ők még kicsit az egyik 8 a másik 5 éves, szóval érthető, hogy nem néznek meg rendesen semmit, mégis élvezik a dolgot.
Vasárnap bátyámmal megnéztük a Stonhenge-t. Sokkal nagyobbnak képzeltem, de azért így is szép volt:
Aztán Bath-ban is voltunk ahol összetalálkoztam az egyik osztálytársammal (Dotti). Megnéztük a Római Fürdőt, a Divat Múzeumot és a Jane Austin házat, ami nagyon szép volt és rettentően érdekes.
Aztán voltunk csütörtökön Ipswich-ben, addigra meggyógyultam és rendesen kikupáltam magam, hogy valahogy kinézzek. Ipswich nagyon szép város, nem olyan kicsi, van benne helyi busz járat, lila buszokkal. A főtéren van egy kinti biciklipumpa és alkatrész stand ahol egy szexi hangú szőke zöld szemű magas vékony emo hajú mondanom sem kell, hogy milyen szép és női szemet gyönyörködtető srác árusít, aki nem lehet több 20-nál, tehát nekem való és ez úton kijelentem, hogy az ENYÉM! Nem adom senkinek!
Itt egy kép Ipswich-ről:
Nos ennyit Angliáról, jöjjön a másik téma, amiről írni akartam: Előző életem
Mint 20-án kiderült én egy ikrek jegyű, bak-vízöntő aszcendensű személy vagyok. Előző életemben egy bizonyos Tommy Stevenson, ismertebb nevén Tommy Zahn nevű szörfbajnok voltam és az 1950-es években éltem úgymond “fénykoromat”. 1956-ban nyertem egy versenyt és nem tudom mikor haltam meg, de feltehetőleg vízbefúltam. Szörf baleset. Minden esetre érdekes volt megtudni, hogy ki is voltamelőző életemben. Jó tudomn sokan nem hiszenk ebben és most hülyének néznek, hogy a reinkarnációról beszélek, de mikor hazajöttem, pontosan tudtam, hogy USA-ban éltem méghozzá California állam Santa Monica-jában, ami LA-hoz olyan közel található hogy szinte része is. Mikor utánanéztem Tommy-nak a neten meglepő felfedezés volt, hogy pontosan úgy nézett ki, ahogyan én azt láttam és pontosan ott élt ahol én tudtam, hogy élhetett. Először igazából nem tudtam hol élhettem előző életemben, mindig a tengerpartot láttam, semmi mást. Aztán rájöttem, az Egyesült Államokról van szó. Ott pedig érdekes mdon egyik állam sem vonz kivéve Californiát, ott is csak 2 város: LA és San Francisco. Érdekes nem? Egész idáig nem értettem mért akarok szörfözni, mért szeretek olyan nagyon angolul tanulni és beszélni azon a nyelven, mért hiányolom úgy apámat ahogy szinte senki más. Tommy gyerekkorából ugyanis csak az apát láttam, az anyát soha. És ahányszor beszélgetést hallottam mind angolul zajlott, és értettem minden szót. Fura de ez az igazság. Végezetül itt egy kép Tommy-ról:
