Ballagás, könnyek, kirándulás, szünet!!!
Sosem értettem miért ez a nagy felhajtás a tizenkettedikesek körül… hát most már sejtem. Sorfal voltam a ballagáson és rengeteg kivörösödött szempárt láttam. Vajon mi is sírunk majd, ha elmegyünk? Az érettségi előtt mi is izgulni fogunk, az biztos. Főleg azok, akik most lazábban vették. De a sírás… nem tudom. Tavaly az általános iskolai ballagásomon nem sírtam. Nem volt miért. Sok olyan embert hagytam magam mögött akit nem szerettem. Egy tanárt akit utáltam, és a barátaimat akiket azért szerettem. De velük még most is tarotm a kapcsolatot. Mert ők voltak AZ általános iskola. Nem pedig a sok bunkó osztálytársam és évfolyamtársam. Ők voltam azok akik mindig ott voltak velem. Akkor is, mikor kidobták a cuccomat a szekrényből. Kár, hogy nem velük jártam egy osztályba.
Holnap megyünk kirándulni 2 napra várom ám, igaz, korán kell kelnem de megéri. Majd leírom milyen volt. most viszont mennem kell. Szevasztok olvasók!
