Csokoládé

Zene: Sum 41 - Hell Song

Mit is akar az ember? Hogy mindig jobb legyen neki. Miért nem érheti el célját soha? Mert egy érzés mindig meglálltja. Hát engem is egy érzés állított meg a kori pálya palánkjához szegezve szombaton, bár nem a fent említett cél miatt.

Épp ott álltam, elmélyedvén lelkemben, magamban, kicsit gondolkodni álltam le. Kezdtem fázni de nem igazán zavart. Pont a bátyámra gondoltam, mikor utoljára együtt mentünk ki a pályára. Emlákszem, láttam kétszer elesni, de a végén csak egyet vallott be. Szóval épp erre gondoltam mikor bevillant egy gondolat, ami elszakított a bátyámra való gondolástól: “Bárcsak ő is itt lenne!” De nem tudom akkor kire gondoltam. Ennek semmi köze nem volt a bátyámhoz, akit nagyon szeretek. Próbáltam rájönni tegnap délután, kire gondoltam. De nem sikerült kiderítenem. Kár. Szeretném tudni ki ez az “ő”. Mindegy. Majd valahonnét kiderül. Talán később, ha fényderül az illető kilétére és visszanézem ezt a bejegyzést, rájövök mindenre.

Amúgy semmi nem történt. Élek virulok, karácsonyra hifit kaptam, filmet, cdt meg csokit és párologtatót. Szóval gazdag és jófej Jézuskám volt. A szilveszter lapos lesz. Otthon leszek anyával, és semmit nem fogok csinálni.

Hát ennyit erről. Mára ennyielég volt.Csá!

Hú emberek, annyira sok dolog van…takarítás, csomagolás, meg minden. Közben erre aztán elég kevés időm ban. De igyekszem.

Szóva kezdjük a péntekemmel: Délelőtt karácsonyi műsort adtak a tanárok. Hát komolyan, kész röhej volt! És a Szarvas, CSirke BZs trió mellett ültünk. Hát azok ott 3-an egymás hegyén hátán… na mindegy. Aztán este elmentem korizni Zoey-ékkal. Ott meg King Stephanus-szal sikerült összefutnom, aki majdnem elvágódott mikor mellettem elsüvített mellettem és hátranézett,hogy köszönjön. Aztán meg mikor megint összetalálkozzunk, hogy kicsit dumáljunk majdnem elvágódott. Nem korizik valami jól. Nem s tudom hogy tud megállni szegény. Mondta, megy nem sokára haza stb.

Szombat: Semmi nem történt. Mentem volna moziba de a fene vigye el nem volt kedvem. Mindegy, annyira nem bánom. Lesz még időm arra is.

Ma meg voltam étteremben és telezabátam magam. Egy tuti: most nem vacsizom. Minek? Úgy tele vagyok mint a déli busz.

Nem is igazán tudok mást írni. mondtam már, hogy rémesen unalmas az életem? XD

Zene - MXPX - First Day of The Rest Of Our Lives

Na hát ma elmaradt a kémiánk, matekot végigbeszélte az osztályfőnök, egyetlen egy példát nem oldottunk meg… én nem bánom. Jövő héten nem lesz ének óránk, holnap laza napunk lesz és ennek tetejébe pénteken fizika dolgozatot írunk. Ami nem baj, de nem akarja valaki Foxit kidobni az ablakon??? Akkor egy darabig tuti nem íratna… Ok ez gonosz dolog volt mit ne mondjak. ÉS!!!! ami a legéletbevágóbb: JÖVŐ HÉT AZ UTCSÓ TANÍTÁSI HÉT!!! Igaz kedden töri témazárót írunk de nem igazán zavar. Kedden osztálybuli…karácsony XD! Szóval jövő hét az már laza lesz… a töri tz-t leszámítva. De az meg 45 perc az életemből, utána már csak hatást mér a drága bizimre, úgyhogy jól meg kell tanulnom a dolgokat. Remélem most pénteken tudok menni Zoey-val korizni mert király lenne… Kell az a kikapcsolódás.

Örömmel jelenthetem be azt ami rám nézve elég gáz, de én őszinte vagyok még a blogomban is. Nem tudok hátrabukfencezni. Ez van. Majd karácsonyi szünetben betanulom. Mert tudtam én…óvodás koromban. Azóta nem nagyon volt szerencsém gyakorolni ilyen dolgokat. Na jó hetedikes fejemmel bukfenceztem előre meg hátra utoljára. És akkor tudtam, szóval most is tudok… rejtve tenyészik bennem ez a dolog. De ki az aki szabad idejében előre meg hátra bukfencezik otthon a szobája szőnyegén vagy a konyha kőpadlóján… az utóbbit ne próbáljátok ki otthon, hacsak nem vagytok dublőrök, vagy nem annak készültök.

A címként szolgáló idézetet Janez mondta mikor még osztályéneklési verseny előtt megkérdeztük tőle, hogy nem gyakorolhatnánk-e a dalokat kémia óra elején. Erre csak ezt mondta, és közben úgy nézett ránk mintha hülyék lennénk. A dologból tanulva már szemrebbenés nélkül néztük amikor az ablakban ücsörgő galamboktól kérdezte, hogy azért ülnek itt mert ők is a kémia iránt érdeklődnek, vagy csak melegedni akarnak. Ezután végig ment az ablak mentén és a galambok elrepültek, ő közben végig ezt mondogatta : “Te se? Te se?” Nem is beszélve az elektronskizofrénia lehetetlenségeinek taglalásáról: ” Az egyéniség elve szerint egy atomban egyetlen olyan elektron nincs melynek minden kvantumszáma ugyanaz. Tehát nem beszélünk elektronskizoféniáról, hogy: heló te is én vagy? tehát az elktronok nem mondják ezt egymásnak.” Szóval a kémia órák poénjai amin max ő röhög magában, annyira nem nagy poén, hogy görcsöt kapjunk tőle. Megmosolyogjuk azért… Bátyám egyik haverjának volt egy tanára aki órára bejött és mindig két viccel kezdte. De mindig ugyanazt a két viccet mesélte. A végén már csak imitálták a röhögést. Holnap megyek hajnali misére (Roráté vagy Roráte… fene se tudja)Megyünk egy páran. A poén, hogy nem tudom melyik a székesegyház bejárata. Odatalálni oda fogok abban nem lesz hiba, meg fel is tudok majd kelni, de nem tudom melyik bejáraton kell bemenni. Ezért az egyik lánnyal 50-kor találkozom a templom előtt és majd vele bemegyünk együtt. HEHE

Anyával 18-kor elhúzunk a TESCO-ba nem tudom minek, de elmegyek vele hadd örüljön. És remélem ma fent lesz drága bátyám MSN-en mert beszélni akarok vele, ki talált-e már valamit anyáéknak karácsonyra. Mert nekem nagyon nincs ötletem. Ez van. Mondtam neki, hogy olcsó cuccban gondolkodjon, mert nincs sok pénzem. Sőt aránylag le vagyok égve.

Na mára befejezem, mert már igazán ide sincs ihletem.

Halihó!

Zene: HIM - Please Don’t Let It Go

Épp egy hatalmas banánt gyűrök be, és nagyon jól esik… Hú tegnap jött a Mikulás! Én könyvet meg csokikat kaptam tőle. ÉS tegnap jött a suli mikulás is! Kértünk tőle túrórudit meg gumicsirkét. Na a gumicsirkét azt nem kaptuk meg. De a túrórudit igen. És a DÖK elnök volt beöltözve Mikulásnak. Elég fura volt. Ráadásul van egy kanyar a termünkben, és mikor mentek ki, a Mikulás bá’ leborult a szekérről. Elég vicces helyzet volt, főleg, hogy mi a Hull a pelyhes kezdetű nótát énekeltük. Ez röhögésbe ment át. De nekem jár a piros pötty mert segítettem Mikulásunknak visszakecelni gagyi szekerére. Egy lapos árúszállító gurulós kocsirqa volt nagyképűen felrakva egy fotel és abban ült. Ez azért volt praktikus, mert forgatni is lehetett. De például a lépcsőzést nem tudom hogy oldották meg. Érdekes. Egy azért biztos: jövőre csak a gumicsirkét kéri egyikünk másikunk meg kér csokit

Egy biztos,  fázom… lehet csak álmos vagyok, vagy fáradt de nagyon fázom!

Hú amúgy unalmasak  a napjaim. Semmi nem történik velem. Anyám állandóan szekál. Semmi nem változik. Mindenki ugyanolyan mint volt. Ha valami változna azo meg is lepődnék.  De azt hiszem mára ennyi mert nincs most már tényleg mit írnom…

Kémián kaptam egy +-t, de nem ez a lényeg, hanem, hogy a buszos sráccal kezdtem a napot igaz nem akartam egy ajtónál felszállni vele, de máshol nem volt hely és hatalmas önuralom kellett ahhoz hogy ne nézzek rá. Pedig nagyon tetszik de észre sem vesz és ez bánt. De nem tudom ez olyan szar érzés. Mindegy, a lényeg, hogy bevetem minden színészi tehetségemet és eljátszom, hogy szarok a fejére. Csinál amit akar, akár fejen is állhat de ha nem szól hozzám egy büdös mukkot sem akkor eláshatom magamat is meg őt is a föld alá. Tehát süllyesztő. De remélem szól hozzám, és boldog leszek halálom napjáig. Biza!

Na ennyi mára, tudom rövid de ennyire futotta. CSÁ!

Zene: Boys And Girls - The Great Escape

Hát igen. Azért ez lett a cím mert nem volt ötletem. Kicsit azért utalás is egy haveromra akit nagyon bírok de hát nem ír pedig már hónapok óta nem is beszéltünk Tök sajnálom, de mit tuok tenni mit se hát ő ott van az English Channel másik oldalán Londonban. Legszivesebben odamennék megnézni él-e még vagy mi…

Egy tuti tegnap jó volt korizni. Már rég nem éreztem ilyen jól magam. Mondjuk be kellett nyomnom egy kávét különben nem bírtam volna a hajtást, de így kibírtam. Ma viszont nagyon kellett volna tanulnom de elcsesztem az egész napomat. De ha egyszer olyan fáradt és kilvatlan vagyok hogy már azt sem tudom fiú vagyok-e vagy lány… de pénteken a buszos srác rám mosolygott és ez erőt adott nekem, hogy az1. órámat túléljem. Miért? Mert a fizika tanárnő egy pszihopata. De teljesen mindegy. A lényeg, hogy hétfőn is szeretném legalább a megállóban hogy ránézhessek mert már az is elég lenne, hogy kibírjak 6 órát.

Na most az van, hogy be kell fejeznem. Csá!